Visszerek
A francia lakosság 20–35%-át érintik a visszerek, a lábak kitágult és kanyargóssá vált bőr alatti vénái. Kompresszióval és műtéttel kerülhetők el a visszérbetegséghez fűződő komplikációk.
Vénás elégtelenség esetén a végtagok bőr alatt található vénái, az úgynevezett bőrvénák, valamint az ezeket összekötő kis vénák kitágulhatnak. Így veszítenek hatékonyságukból azok a billentyűk, amelyek azért felelnek, hogy a vért visszajuttassák a szívbe, a vér pang és kitágítja a vénákat, melyek kanyargóssá válnak. A visszereket a vékonyabb és feltűnés nélküli seprűvénákkal vagy tágult hajszálerekkel szemben több mint 3 mm-es átmérő jellemzi.
Az „elsődleges” visszerek: rizikótényezők
A vénás elégtelenséggel összefüggő visszereket „elsődlegesnek” nevezik. Visszerek – sokkal ritkábban – más betegségek nyomán is megjelenhetnek, például vénás trombózist követően (amikor a vénában rög képződik). Ezeket gyakran kísérik a vénás elégtelenség egyéb jelei, például a nehézláb-érzés, valamint viszketés. A vénás elégtelenséggel összefüggő visszerek megjelenését elősegítő tényezők az életkor, a női nem, a családi hajlam, a túlsúly és a várandósság. A sportolóknál is jelentkezhetnek visszerek.
A visszerektől a visszérbetegségig: lefolyás
A visszerek a lefolyás stádiumától függően különböző súlyosságúak, kezdve az enyhe, főként a bokacsontnál kitapintható visszértől a lábon több helyen nagyon jól látható számos visszérig, melyekhez bőrproblémák társulnak. A visszerek lehetséges szövődményei a trombózis, a vérzés és a bőrelváltozások.
A visszérbetegség első stádiumaitól kezdve kezelhető kompressziós harisnya viselésével, de ha a visszerek feltűnőbbek és nagyobb a szövődmények kockázata, gyakran műtéttel kezelik őket. Jelenleg számos módszer létezik a beteg véna eltávolítására („stripping”, flebektómia): belülről kiinduló eltüntetés hő segítségével (lézerrel, rádiófrekvenciás eljárással), illetve szklerotizáló vegyi anyag segítségével (szkleroterápia).